Elég volt
HOGYAN TÖMNEK VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁGON???
NÉZZE MEG A FILMET!
SZAVAZZON ITT!
Védjük meg azokat a magyar értékeket, melyek sok-sok éves hagyománnyal
rendelkeznek, ne hagyjuk, hogy a koholt vádak károkat okozzanak! Elég
volt! Elég volt abból, hogy a hozzá nem értők hamis, megtévesztő
bizonyítékokkal fordulnak az internet és média felé, tönkretéve ezzel a
magyarok egyik legnagyobb büszkeségét, azt a kincset, melyhez fogható
minőség és előállítási technológia nincs máshol a világban! Védjük meg
magyarságunkat, és mindent ami ehhez tartozik... vagy hagyjuk, hogy pár
tájékozatlan egy bőrfotelban ülve besározza értékeinket, és ezrek életét
tegye tönkre felelősségvállalás nélkül?!
RÉSZLET A VILÁGGAZDASÁG cikkéből:
„Nézzék meg, hát így néz ki egy olyan állat, amelyik szenved? – teszi
fel a kérdést Piti László, miközben a térdéhez húzza az
egyik libát. A férfi a földön ül, előtte egy dobozszerű gépezet,
amelyből gumicső lóg ki. Egy simítás az állat fején, majd a csőrébe
vezeti a puha csövet, egy nyomás a pedálon, és a szárnyas már mehet is
vissza a többiekhez. Az egész nem tart tovább öt-hat másodpercnél. –
Hiába szórnék ki takarmányt, ezek a libák már le sem hajolnak érte –
mondja a tömő. – Megszokták, hogy naponta négy alkalommal én etetem őket.
Ha meghallják a hangomat, már gyűlnek is körém. Gondolja, ha kínoznám
ezeket a jószágokat, így reagálnának?”
"...Mindez korántsem csak az állás nélkül maradt 200 dolgozót érinti.
Magyarország a hízott libamáj előállításában igazi nagyhatalom:
ha az önellátó Kínát nem számoljuk, az évente világszerte piacra kerülő
2300 tonna libamájból 1800 tonnát nálunk állítanak elő.
Ennek a mennyiségnek csaknem 40 százalékát, 700 tonnát – vagy ha úgy
tetszik: a világ libamájainak csaknem harmadát – a
Hungerit Zrt. forgalmazta. Azzal, hogy a legnagyobb
felvásárló kiszállt, az összes, hízott szárnyas tenyésztésében érdekelt
vállalkozó – libatenyésztők, tömők, takarmánygyártók – megélhetése
bizonytalanná vált. Ők nagyjából ötezren vannak, de ha az általuk
eltartott családokat is figyelembe vesszük, 15 ezer ember egzisztenciája
került veszélybe."
Egy mancsos véleménye a fórumon
Az áldozatokról a véleménye:
”Elmondanám nekik, hogy jó lenne, ha elvégeznék a 8 általánost, netán
más munkát keresnének. Még az is jobb, ha elmennek hullamosónak.”
"Aki képes ilyen "munkát" végezni, abban szemernyi jóérzés nincs,
semmilyen részvét az állatok iránt, meg merem kockáztatni, hogy beteges,
szadista lelkivilágú, prehumán kreatúra."
A mi véleményünk:
"Az embergyűlölettel
párosult állatszeretet nagyon komisz kombináció. .... Úgyszólván
szociális szodómia, s ez semmivel sem kevésbé undorító, mint a nemi
eltévelyedés."
Ez csak idézet volt, saját
véleményünket nem szeretnénk feltenni az oldalra, a szólásszabadság
határait feszegetné, szerintünk mindenki azt gondolja, amit mi... a
szentesi lakosok véleménye, és a fórum is minket igazol.
L
Vélemény egy szakembertől
Idézet a
delmagyar.hu-ról:
"...az emberek nagy
része anélkül alkot véleményt, hogy tudná miről
van szó! Tisztelet a kivételnek. Én személy szerint 12 éve
foglalkozom a ludak jóllétének és a termékelőállításnak a vizsgálatával.
A doktori fokozatomat a ludak intenzív körülmények között mutatott
viselkedéséből írtam. Úgy gondolom, van némi rálátásom a témára. Ennek
ellenére lehet anyázni azok miatt, amiket most le fogok írni.
1. Magyarország
hagyományosan állít elő HÍZOTT libamájat. Rajtunk kívül a franciák, és
Izrael foglalkozik nagy tételben ezzel, mivel itt is hagyományos étel.
Új szereplő lesz a piacon KÍNA, ahová egy élelmes magyar cég exportálta
a technológiát. (Gondolkodjunk el egy kicsit, érdemes e aggódni a magyar
libák lelki világáért, tönkretenni a magyar tömők, libanevelők, vágóhidi
dolgozók, keltetősök és tenyészállomány-tartók családjait (nem két
emberről van szó, hanem több ezerről), és ezzel
elérni azt, hogy
kitelepül a termelés a távol-keletre, ahol aztán nem tudja senki
kontrollálni, mit etetnek meg a libával. A magyar termelés a mind
állatvédelmi, mind egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontból
szabályozott, minőségi. Emiatt drága is, de az igény megvan rá.
2. Tömés nélkül a
fogságban tartott liba mája nem nő meg, nem telítődik zsírral. Élvezeti
értéke nem nagyobb a csirke és pulykamájnál. Jó tudni, hogy a
hazánkban kapható tömött libamáj döntő többsége IV. OSZTÁLYÚ, ugyanis az
első két kategória Franciaországba, a harmadosztály Japánba kerül, nem
kis árbevételt hozva. Azokban az országokban, ahol betiltották a
tömött libamáj értékesítését, vajon mit esznek az emberek? ,,Happy-libát"?
NEM: KACSAMÁJAT!!! UGYANIS AZ NINCSEN BETILTVA!!! Gondolkodjunk el
egy kicsit: a francia piacon elfogyasztott libamáj 90%-a Magyarországról
származik, ugyanis FRANCIAORSZÁGBAN KACSÁT TÖMNEK!!! Ha telítődött a
piac, hogyan lehet bővíteni? Ki kell szorítani a konkurenciát. Az nem
venné ki magát túl jól, ha a szabad kereskedelem idején, kitiltanák a
magyar májat, vagy vámot vetnének ki rá. Egyszerűbb az állatvédőkkel
elintéztetni a dolgot. Ugyanezt játszották el a prémesállatokkal,
a ketreces tojótyúk tartással (A jelenlegi alternatív ketrecekben
hatalmas gond a madarak agresszivitása, kannibalizmusa, ami a
hagyományos ketreces tartás mellett elő sem fordult!!! A termelés is
nagyobb volt, a termék minősége is jobb volt.), és 10 évvel ezelőtt a
magyar tépett libatollal is. Amire kidolgoztuk a TÜV által hitelesített
rendszert, már összeomlott az addig jó megélhetést nyújtó tollpiac.
3. A tömött máj NEM
ZSÍRMÁJ! A zsírmájban a máj sejtsei szétpukkadnak, a zsír az
extracelluláris térbe kerül, sütéskor kiolvad. A zsírmáj sem az állatnak,
sem a fogyasztónak nem jó.
4. A máj
megnagyobbodása természetes, visszafordítható, és visszaforduló folyamat.
A nyári lúd (a házilúd vad őse) vándormadár, a vándorláshoz zsírt
tartalékol, és ezt RÉSZBEN a májában, részben a bőralatti kötőszövetben
teszi. A házilúdnál (egyes fajtáknál) szelekcióval ezt a folyamatot a
máj irányába tolták el. NEM MINDEN HÁZILÚD FAJTA AD NAGY TÖMÖTT MÁJAT.
Végeztünk vizsgálatot, ahol CT-vel végigkísértük a tömésre való
felkészítés, és a tömés, valamint az azt követő 3 hét alatt a máj
nagyságának és zsírtartalmának változását. A máj megnőtt, majd (mivel
nem vágtuk le a madarakat) szépen visszafejlődött az eredeti méretére. A
madarak 2 hétig nem ettek, csak felélték a tartalékaikat.
5. A termelőknek nem
célja, hogy szenvedjen a liba. Csak akkor lehet jó minőségű állati
terméket előállítani, ha az állat környezeti igényeit kielégítjük.
A tömés előtt a madarat fel kell készíteni a megnövekedett
terhelésre. Ha ez nem történik meg, NEM NŐ MEG A MÁJA A TÖMÉS HATÁSÁRA
SEM!
6. Valaki írta a
30*30 cm-es ketrecet. Az némileg kicsi lenne, még az egyedi ketrec is
nagyobb ennél, de ma a nagyüzemi tömés során 4-5 fős csoportokban vannak
elhelyezve az állatok. A régi merevcsövű rendszerekben valóban
sérült a nyelőcső, de mára gumicsővel, pépes takarmánnyal, és precíz
adagolóval (kb. mint a benzinkúton a pisztoly, csak gumiból)
dolgoznak, ahol g-ra pontosan be lehet állítani az adagot. Ezzel
egyrészt az állatnak is jobb, másrészt az eddigi 30-50 helyett egy tömő
350-400 madarat képes folyamatosan tömni. A ludak nem éreznek
averziót a töméssel szemben, valóban sokszor odajönnek a tömőhöz.
Ehhez persze az kell, hogy szakszerűen bánjanak velük. Ezek a
rendszerek etológiai vizsgálatok, és sok év kutatása alapján lettek
kialakítva. Nem mondom, hogy a liba élvezi a dolgot, de ha
SZAKSZERŰEN hajtják végre a procedúrát NEM SZENVED!!! Nem jobban, mint a
tehén a fejőállásban. Az is jobban örülne, ha a borja szopná ki a tejet.
7. Jelenleg egy
tömés nélküli májelőállításra alkalmas technológián dolgozunk, vannak
szép eredményeink, de nem megy egyik napról a másikra a dolog. Ennek
során adagolt etetéssel rászoktatjuk a libát, hogy amikor előtte a kaja,
akkor gyorsan egye meg, majd a ,,felszabadítás" fázisában megint
korlátlanul áll rendelkezésére a takarmány. Ezzel a technikával az arra
hajlamos egyedeknél el lehet érni a túlfogyasztást, megnövelve a májukat.
Ez azonban jelenleg csak a 3-4. osztályú májnak megfelelő minőség
előállítására alkalmas, és csak az egyedek kis részénél. Szelekciós
munkával létre lehet hozni olyan genotípust, amelyik falánk, és jól
reagál az új technológiára. Ezzel 2012-ig van időnk próbálkozni,
addigra kell valamilyen alternatív technológiát felmutatnunk az EU-nak.
Ezt nem bírták kivárni a Négymancsosok.
8. Az állatvédők
nagy része, nem ért az állattartáshoz, nem tudják szakmai alapon támadni
a kiszemelt áldozataikat, ezért propagandával, és érzelmi alapon
operálnak. Ha valaki (lásd nyulas kollégáink 1/2 - 1 évvel ezelőtt)
felkéri őket szakmai párbeszédre, mereven elzárkóznak. Ez ellen
egyedül a megalapozott, kísérletekkel alátámasztott érvekkel lehet
tenni valamit, mert rövid idő alatt hatalmas, nehezen visszafordítható
károkat lehet okozni (lásd a teljesen alaptalan madárinfluenza
hisztéria, és a katasztrofálisan visszaeső baromfihús fogyasztás).
